Németek és németalföldiek a Kárpát-medencében – Hungarikumokkal a világ körül 8/1.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
Immár egy tanfélév óta tevékenykedhetnek iskolaőrök abban a félezer intézményben, amely idejében kért ilyen, speciálisan kiképzett rendészeti személyt az iskolai erőszak megfékezésére. A keretszám kimerült, de lesz még lehetőség bővítésre – tudta meg a Mandiner.
„Szükség van az iskolaőrökre és a bizalom is maximális irántuk” – mondta lapunk megkeresésére Horváth László miniszterelnöki megbízott, Heves megyei egyéni parlamenti képviselő (Fidesz). Közölte: kimerült a kormány által eredetileg szabott 500-as keretszám, de később még lesz bővítésre lehetőség. Márpedig az igénylések folyamatosak.
azaz a tantestületébe felvehessen iskolaőrt. Mindez az iskolai erőszak megszüntetéséről és megelőzéséről júliusban elfogadott törvény alapján lehetséges. Horváth Lászlótól azt is megtudtuk, az új rendészeti szervhez tartozó iskolaőrök betöltik a pedagógusok és a szülők előzetes várakozását a problematikusabb iskolákban, azaz visszatartó, megelőző és elrettentő hatást gyakorolnak az iskolai erőszak elkövetésére hajlamos tanulókra, illetve szülőkre.
Hogy miért volt erre szükség? Az utóbbi években igen gyakorivá vált a tanárokkal szembeni erőszak, fenyegetés, az elkövetők pedig sokszor kiskorúak, 5-8-ik osztályosok. Több ízben még videót is készítettek és terjesztettek a munkájukat végző pedagógusok szóbeli megalázásáról, vagy akár bántalmazásáról. Ugyancsak jelenséggé vált, hogy
sok esetben önbíráskodnak, súlyosan bántalmazva a pedagógusokat. Az iskolai erőszak másik oldala, amikor némely tanulók társaikat terrorizálják, de tágabban az is idetartozik, mikor a renitenskedő fiatalok rendzavarásukkal, engedetlenségükkel ellehetetlenítik a tanítást.
Horváth László örömmel számolt be lapunknak arról, hogy az iskolaőröknek egyre kevesebbszer kell intézkedniük. Szeptemberben 200 intézkedés történt az 500 érintett iskolában, októberben már csak 55 intézkedést foganatosítottak, novemberben és decemberben mindössze 20-at. Zömében bűnmegelőzési célú figyelemfelhívásokról beszélhetünk. A legtöbb esetben az iskolaőrnek felszólítást, visszatartást kellett alkalmazni, illetve igazoltatást.
Mivel a törvényjavaslat elfogadása előtt sok olyan hangot hallatott az ellenzék, karöltve baloldali szakszervezetekkel és romajogvédő szervezetekkel, hogy az iskolaőrök kényszerítőeszközökkel felszerelve a diktatúra kiépülését mozdítják elő, megkérdeztük a miniszterelnöki megbízottat, milyen gyakran használtak gumibotot, bilincset, sprayt az iskolaőrök. A fideszes képviselő elmondta: rendőrbot alkalmazására szeptembertől decemberig csak egyetlen alkalommal került sor az 500 érintett iskolában. Ugyancsak
Hozzátesszük: vegyi eszköz nyilván akkor kerülhetne elő, mikor egy tanárral szemben egy tanuló indulatba jött rokonsága lép fel tettlegesen. Az ilyen helyzetekre példa az, ami a Heves megyei Kompolton tavaly októberben esett: egy férfi tanár orrcsontját is eltörték az önbíráskodók. Kompolt úgy indította a 2020-21-es tanévet, hogy nem igényelt előzetesen iskolaőrt, de a félelemkeltő incidens után Horváth László soron kívül intézte el, hogy a kompolti általános iskola is kapjon iskolaőrt.
Tudvalevő: az iskolai erőszakkal kapcsolatos törvény mellett nyáron a köznevelési törvényt is módosította az Országgyűlés. Kimondták, hogy az úgynevezett szegregációs iskolaperekben a bíróság ettől fogva nem állapíthat meg pénzbeli kártérítést, csak „természetbenit”, ami a gyakorlatban képzésben részesítést jelent a tanulmányi hátrányok behozatalára. Ezt a magyar törvénymódosítást nemrégiben megtámadta az Európai Bizottság, kötelezettségszegési eljárást indítva hazánkkal szemben. Az uniós előfeltételezés lényegében az, hogy a módosítás a szegregált cigányok további hátrányát eredményezi, hiszen érdemi kártérítésük úgymond nem a képzés volna, hanem a pénz.
Kétségtelen, a két szóban forgó jogszabályi intézkedés
Arról van szó, hogy 2018 őszén a Debreceni Ítélőtábla másodfokon százmillió forintot ítélt meg azoknak a romáknak, akik a 2004 és 2012 között úgymond diszkriminációval súlyosbított szegregáció elszenvedői voltak a gyöngyöspatai általános iskolában. Pont egy éve pedig a Kúria elutasította a települési önkormányzat kérését, hogy függesszék fel az ítélet végrehajtását, illetve engedjék, hogy az önkormányzat „természetben”, azaz képzésben részesítéssel fizessen kártérítést. Történt mindez az idő tájt, amikorra a patai iskolából a magyarok szinte már mind elvitték gyermekeiket más települések iskoláiba, ugyanis a cigánysorokhoz tartozó gyerekek egy része és szüleik félelemben tartották a többi tanulót és a tanárokat. Tehették, mert akkor még nem voltak iskolaőrök a helyi általános iskolában. Most már végre vannak.
Fotók: Földházi Árpád